Bartók Béla Által Gyűjtött Népdalok – Ma Milyen Madárhangokat Rögzítene Bartók Béla?
- Hazafiatlansággal is vádolták Bartók Bélát » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Bartók Emlékház program | Jegy.hu
Megfelelő méretű háborítatlan, ezért jobb ellenálló képességű erdők kialakítására lenne szükség, legalább a nemzeti parkjainkban, ahol az élővilág fennmaradását semmilyen mértékben nem veszélyezteti a fakitermelés. "Bár az erdők az ember által átalakított táj legtermészetesebb elemei közé tartoznak, nagy figyelmet kell fordítani megóvásukra. Bartók dallamai is bizonyítékai annak, hogy mindenki kicsit mást kaphat az erdőktől, más képviselhet értéket számára. Fontos, hogy erdőink sokszínűségének megőrzésével és növelésével ezt az értéket növeljük és lehetőségként adjuk át a jövő generációknak" - mondta Bódis Pál, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértője. A WWF Magyarország kisfilmje a zeneszerző által használt madárdallamokkal hívja fel a figyelmet arra, hogy a természetes erdők milyen fontos szerepet töltenek be az életünkben, és döntéshozói, vállalati, illetve egyéni szinten is kötelességünk vigyázni rájuk. A videó a Laboratory Group kreatív ügynökséggel és Bánki Berta fuvolaművésszel együttműködésben készült.
Hazafiatlansággal is vádolták Bartók Bélát » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
Az ugyancsak Pozsonyból származó, nálánál négy évvel idősebb Dohnányi Ernő nyomdokaiba lépve a budapesti Királyi Zeneakadémiára ment tanulni, ahol a Liszt-tanítvány Thomán István zongora-, és Hans Koessler zeneszerzés-tanítványa lett 1899 és 1903 között. Noha kiemelkedő tehetsége mind zongoraművészként, mind zeneszerzőként hamar megmutatkozott, pályája mégsem indult könnyen. Első nagyszabású hazafias kompozíciói (a hamarosan visszavont Kossuth szimfónia, a zongorára, ill. zongorára és zenekarra írt Rapszódia, az 1. zenekari szvit) megírását követően felfedezte a parasztzenét, mely az addig ismert népies műzenénél eredetibbnek, "hitelesebb"-nek és alkalmasabbnak is bizonyult egy új magyar zenei nyelv megteremtéséhez. Ekkor rendszeres népzenegyűjtésbe fogott, és ezzel párhuzamosan elkezdett népi zenén alapuló modern (olykor egyenesen kísérleti jellegű) kompozíciókat írni (Tizennégy bagatell, 1. kvartett). Egyéni stílusának kialakulásában döntő szerepet játszott a válság, melyet Geyer Stefi hegedűművésznő iránti reménytelen szerelme okozott, s melynek dokumentuma halála után megjelent ("1. ")
- Bartók Béla (és Balázs Béla) Rákospalotán – Rákospalotaanno.hu
- Bartók-emlékkoncert a Magyar Melódiák előadásában ● Kárpáti Igaz Szó
- A Zenetudományi Intézet új adatbázisa a bartóki népdalfeldolgozások keletkezésének mélyrétegeibe nyújt betekintést | ELKH
Bartók Béla élete és műve ismét különösen időszerűnek tűnik. Az európai integráció korábban soha nem remélt mértékben látszik megvalósulni. A 20. század első felében, amikor is két "világ"-háború osztotta meg Európát, távolinak tűnhetett bármi ilyesféle remény. És mégis, éppen Bartók kiapadhatatlan és elfogulatlan érdeklődése (illetve, ahogy ő maga kifejezte: szeretete) a különböző népek, szomszédnépek, etnikumok parasztzenéje iránt ma is példaértékű. Nagyszentmiklós képeslap A zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató Bartók 1881-ben született az akkor Magyarországhoz tartozó Nagyszentmiklóson (ma Sînnicolau Mare, Románia) és 1945-ben halt meg New Yorkban. Gyermekkorát betegségek árnyékolták be. Apja, id. Bartók Béla korai halála után édesanyja, Voit Paula egyedül fogott hozzá hét éves fia és három éves leánya, Elza neveltetéséhez városról városra vándorolva, míg végül Pozsonyban (ma Bratislava, Szlovákia) telepedhettek meg, ahol Béla rendszeresebb zenei képzésben részesült és érettségivel befejezte gimnáziumi tanulmányait.
Bartók Emlékház program | Jegy.hu
Természetesen nem szabad megfeledkezni az életművet átszövő hat vonósnégyesről sem (1908-09, 1914-17, 1927, 1928, 1934, 1939), amely a legjelentősebb ciklus Beethoven kései vonósnégyesei óta. A cikk eredetileg a Bartók Tavasz Művészeti Hetek nyomtatott magazinjában jelent meg. Bartók kamarazenei munkásságának további fénypontja a két rendkívül összetett hegedű-zongora szonáta (1921-22), a pedagógiai célzatú 44 Duó két hegedűre (1932), a két zongorára és ütőhangszerekre koncipiált, rendkívül innovatív Szonáta (1937), a zongora, hegedű és klarinét szokatlan triójára írt Kontrasztok (1938), illetve a bachi magasságokat ostromló, szólóhegedűre írt Szonáta (1944). Zenekari művei ugyan sokszor rövid alkotások, némelyek közülük meglévő darabjainak hangszerelt változatai – például a két hegedűre és zongorára vagy zenekarra írt Rapszódia (1928) -, mégis Bartók nevéhez köthető a 20. század egyik legeredetibb zenekari darabja, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára címmel illetett tulajdonképpeni kamaraszimfónia (1936), illetve a korszak egyik leggyakrabban játszott zenekari műve, a Concerto (szintén "látens szimfónia"), amelyre 1944-es ősbemutatója óta a hangversenyrepertoár egyik "klasszikusaként" tekintenek.
2020. szeptember 26. 13:41 MTI 75 éve, 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban Bartók Béla, a múlt század legnagyobb magyar zeneszerzője, népzenekutató, zongoraművész, zenepedagógus. Hazahozott hamvait 1988. július 7-én Budapesten helyezték végső nyugalomra. Bartók Béla 1927-ben (kép forrása: Wikimedia Commons) 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson (ma Sannicolau Mare, Románia) zeneszerető családban: több hangszeren is játszó iskolaigazgató apja a helyi műkedvelő zeneegylet elnöke volt. Ötévesen tanítónő anyjától kezdett zongorázni tanulni, kilencévesen már komponált, szerzeményeit két év múlva nyilvános koncerten adta elő. Zenei tanulmányait 1894-ben Pozsonyban kezdte meg, 1899-től a budapesti Zeneakadémia növendéke volt. Zongoristaként tűnt fel, komponálni csak huszonegy évesen kezdett újra. Ebben az időben ismerkedett meg Geyer Stefivel, - az ifjú hegedűművésznő iránt táplált reménytelen szerelme döntő szerepet játszott zeneszerzői stílusának kialakulásában. Tanulmányai befejezése után a magyar népzene felé fordult, Kodály Zoltánnal itthon és a szomszédos országokban több ezer népdalt gyűjtöttek össze, a népi dallam- és ritmusvilág műveik részévé vált.
A fülszövegből tudjuk, Bartók Béla népdalgyűjteménye, a Tót népdalok északi szomszédjaink folklórkincsének meghatározó anyaga. A gyűjtést 1918 után érthető okokból nem folytathatta. Ez életművének ismeretlen része. 1923 után ugyanis, amikor kéziratát közlésre átadta a Matica slovenskának, az itthon maradt piszkozaton tovább dolgozott, sőt 3-4 ládában Amerikába is magával vitte. Ezt a piszkozatot jelentette most meg Käfer István az eredeti támlapok fénymásolatával, a szlovák szövegekkel, illetve magyar és angol nyersfordításukkal, valamint Bartók eredeti jegyzeteivel. A gyűjteményt a szlovák zenetudomány is feldolgozta és publikálta, a piszkozat viszont ebben a formájában a további kutatásokat hivatott előmozdítani. Annál is inkább, mivel a szlovák népdalkincs a magyar-szlovák szellemi összefüggésrendszer alapvető dokumentuma. Bartók 1400 szlovák népdalt gyűjtött, a most megjelentetett 600 oldalas kötetbe csupán 160 fért bele. Nekünk az a fontos, fogalmazott a témával immár 30 éve foglalkozó professzor, hogy a magyar kutatás megkapja a fénymásolt, olvasható és használható anyagot, ugyanis ez egy régi gyűjtés, amelyet Bartók még 1923-ban eladott a szlovákoknak, és ők meg is jelentették 3 kötetben.
A zeneművészeti alkotások műfajai minden esetben a történeti realitást képviselik: normáikat a zeneszerzők magukévá tehetik, megkerülhetik vagy akár át is léphetik. Bartók Béla zenéje sokszor rendkívül innovatív és egyedi, alkotópályája során azonban sohasem szakított az elődöktől örökölt műfaji hagyománnyal. Hátrahagyott oeuvre-je ugyan "csak" a világi műfajokra szorítkozik, de azon belül kaleidoszkópszerűen változatos: nem egy olyan alkotó képét tükrözi, aki csupán néhány jellemző zsánerben volt kiemelkedő. A nyugati művészi zene főáramában ma is létező, a hangversenyéletet is meghatározó műfajok a 17-18. században alakultak ki, és a 19. században, a beethoveni életművel és annak közvetlen recepciójával érték el végérvényesnek tekintett formájukat. Bartók kompozíciói korának legfontosabb apparátusaira – zenés színház, szimfonikus zenekar, vonós kamarazene, szólózongora, dal – készültek. Legtöbb művét saját hangszerére, zongorára komponálta. Az 1900-as évek első évtizede folyamán több úttörő ciklust alkotott, melyek egy része a friss népzenei élményeken, illetve az azokból leszűrt legfontosabb tanulságokon alapszik, más része azonban korának legaktuálisabb zenei irányzataihoz kapcsolódik.