Osztatlan Közös Tulajdon Megszüntetése Törvény – Osztatlan Közös Tulajdon Megszüntetése | Dr. Szász Ügyvédi Iroda
Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése januártól - közölte Nagy István agrárminiszter hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Pénteken ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés az osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő új jogszabályt, amely 2021. január 1-jén lép hatályba. Az agrárminiszter azt mondta, hogy januártól az osztatlan közös tulajdon felszámolásához nem kell minden tulajdonos beleegyezése, azt 50 százalék plusz egy ember kezdeményezésével is el lehet indítani. A folyamat gyorsaságát segíti, hogy nem kell földmérőt hívni, helyette egy informatikai program segítségével mérik ki a területeket - tette hozzá. Ismertette, hogy az új földrészleteknek szántó, rét, erdő esetén legalább egy hektárosnak, szőlő, gyümölcsös esetén minimum 3000 négyzetméteresnek, zárt kertek esetében pedig minimum 1500 négyzetméteresnek kell lennie. A törvény célja, hogy erősödjön a tulajdonosi szemlélet, mert azáltal a föld minősége, termőképessége is javítható, és így a magyar mezőgazdaság is versenyképesebbé válhat - mondta az agrárminiszter.
Osztatlan közös tulajdon megszüntetése: mutatjuk, mire kell figyelni - Agroinform.hu
- Felhők felett 3 méterrel teljes film
- Osztatlan: januártól él a törvény - Könnyebb és gyorsabb ügymenet várható
- Samsung galaxy j5 2017 kijelző javítás
- Osztatlan közös tulajdon megszüntetése | Dr. Szász ügyvédi iroda
- Osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő jogszabály (2020. évi LXXI. törvény)
- Depresszió elleni gyógyszer vény nélkül
- Januártól egyszerűbb lesz megszüntetni az osztatlan közös tulajdont - alon.hu
- Locsolócső, tömlő, slag kínálatunk - Praktiker.hu
Az értesítés tartalmi elemeit a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23. ) Korm. rendelet határozza meg. Eszerint a következőket kell tartlamaznia: A kezdeményező tulajdonostárs nyilatkozatát, hogy az ingatlanrész tulajdonjogának megszerzésére jogosult, az értékbecslési ajánlat szerinti értéket és a kezdeményező tulajdonostárs által ajánlott ellenértéket, a figyelemfelhívást arra, hogy amennyiben az értesített tulajdonostárs a részére ajánlott ellenértékkel nem ért egyet, úgy értékbecslési szakvéleményt készíttethet. Tartalmaznia kell azt is, hogy az értesített tulajdonostárs 30 napon belül adja meg a kezdeményező tulajdonostárs számára az ellenérték megfizetésére vonatkozó teljesítéssel kapcsolatos feltételeit, valamint, ha az ingatlanon az értesített tulajdonostárs tulajdonában álló, a földtől elválaszthatatlan vagyontárgy található, az értesített tulajdonostársnak nyilatkoznia kell annak tulajdonba adása és értékének megtérítése vagy további használata tekintetében.
Adott egy panel lakás, amelynek 9/10 tulajdoni hányad az én tulajdonomban, 1/10 tulajdoni hányad annak a tulajdonában van, aki használja az ingatlant. (haszonélvezet nincs bejegyezve). A probléma ott kezdődik, hogy a bent lakó nem fizet rezsit, amit csak ő használ, illetve közös költséget sem. Én a fele közös költséget minden hónapban befizetem, mert természetesen egyén is az ingatlan, még ha nem is használom. Viszont így elég nagy tartozás kezd keletkezni. Kivásárlásról hallani sem akar a másik tulaj, befizetni a tartozását sem. Mondván én jobban állok, fizessem én… Van- e arra lehetőség, hogy bíróságra vigyem az ügyet annak érdekében, hogy el tudjam adni az ingatlant, amit a másik fél nem akar? (mivel nagyon kényelmes neki az ingyen élés). (én az ingatlanban soha nem éltem 1 percet sem). Megterhelhetik tulajdoni lapon az én hányadomat is, ha ő nem fizet? ergo rajtam is behajtható bármi ilyenkor? Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében – függetlenül a tulajdoni hányadoktól – az ingatlan helytállni tartozik a közmű és egyéb használati díjtartozásokét.
Nővéremmel ketten elhunyt szüleink után ingatlant örököltünk egyenlő arányban. Én születésem óta az ingatlanban laktam-lakom a szüleinkkel. A nővérem szeretné ha kifizetném a részét az ingatlanból. Mi a teendő ha nem tudom kifizetni és eladni sem akarom az ingatlant? Sajnos ha eladnánk a fele pénzből nem kapnék másik ingatlant, és nyugdíj előtt állva hitelt sem akarok felvenni. Hogy elkerülje az esetleges közös tulajdon megszüntetése iránti pert, javaslom, hogy olyan hosszú távú részletfizetési adásvételi szerződésben egyezzen meg testvérével, amely még neki is megfelelő és az Ön teherbíró képességét sem haladja meg. Édesapám és a nővére megörökölte a nagymamám házát. Édesapám a többségi tulajdonos, aki a megörökölt házban él, mióta megvásárolták azt nagymamámmal 30 évvel ezelőtt. Nővérének egyéb ingatlana van, ott lakott eddig. Arra vagyok kíváncsi, hogy a törvény kötelezheti -e nagynéném apámat a ház eladására, és ha igen, mennyi idő után? Kötelezheti-e apámat, hogy őt kifizesse? Azon felül, hogy a többségi tulajdonos nem akarja, hogy a testvére bejelentkezzen hozzá állandó lakcímre, ezt hogyan teheti meg?
Jelenleg nem lakik senki a házban és bátyám nem hajlandó eladni a házat viszont a számlákat se hajlandó fizetni. Lenne vevő is a házra, viszont mivel a fele az ő nevén van a másik fele a háznak édesanyám nevén így nem tudjuk eladni. Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonú ingatlan közös eladásában megegyezni nem tudnak, továbbá, ha egyik sem váltja meg a másik ingatlan részét, bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon bíróság általi megszüntetését.