Deák Ébner Lajos Festményei Aukciókon
- Művészek - Missionart
- Újabb gyönyörű dísztárgyakra és festményekre licitálhatunk - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu
- Deák-Ébner Lajos (1850 - 1934) - híres magyar festő, grafikus
- Járitz Józsa - artportal.hu
2019. november 12. kedd. 3:58 Frissítve: 2019. 4:58 Az év egyik legnagyobb szabású, a víztematika köré épülő tárlatát rendezte meg a Vaszary Galéria a Szépművészeti Múzeummal és a Magyar Nemzeti Galériával közösen. A Folyók, tavak, tengerek – Az éltető víz című, hét szekcióból álló kiállítás a klasszicizmuson, a romantikán, a realizmuson, a naturalizmuson, a plein air festészeten és az impresszionizmuson átívelő művek sorával a korszakra jellemző művészettörténeti és stiláris összképet is megjeleníti. A víz motívuma mint a világot alkotó négy alapelem egyike már a kezdetektől számos formában jelen volt az ősi mítoszokban, a vallásokban és a pogány hitvilágban. Ismerhetjük a teremtésmítoszok meghatározó elemeként, az élet vizeként, a születés forrásaként, de megjelent termékenyítő, égből hulló csapadékként is. Az elmúláshoz kapcsolódva pedig felbukkant temetkezési helyszínként vagy akár a túlvilágra való átkelést (átmenetet) biztosító folyóként. A Vaszary Galéria első termében a táplálékot adó, szomjat oltó víz tematikához tartozó alkotások sorakoznak.
Művészek - Missionart
A kiállítás központi gondolata a valóság ábrázolását járja körül Munkácsytól Mednyánszkyig. A valóság megragadása, az embert körülvevő világ minél pontosabb leképezése régóta foglalkoztatta a művészeket, mégis a 19. század tekinthető a realista és naturalista törekvések évszázadának, amikor a festők és szobrászok koruk társadalmának és valóságának hiteles és objektív bemutatását tűzték zászlajukra. Az 1860-as évektől a századfordulóig követhetjük nyomon a realizmus és naturalizmus kibontakozását, virágzását, majd meghaladását, vagyis azt a folyamatot, ahogyan a kor művészei a valóság különböző felfogású megragadásával kísérleteztek. A termeken végigsétálva feltárul előttünk egy letűnt kor, a 19. század végének világa: a kisvárosi utcák és a vidéki tájak, a magyar falusi élet jelenetei és színgazdag enteriőrjei. Életképi jelenetek a nagyvárosok környezetéből, megmutatva a gazdag nagypolgárság szalonjainak fényűző világát és a városi szegények és számkivetettek hétköznapjait. A mindennapok valóságát a realista és naturalista művészek a modern világ közvetlen megfigyelése alapján tudták megjeleníteni.
Újabb gyönyörű dísztárgyakra és festményekre licitálhatunk - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu
- SZ�Z SZ�P K�P - De�k-�bner Lajos: Hazat�r� arat�k
- Julia quinn és boldogan éltek pdf
- Deák-Ébner Lajos (1850-1934) magyar festő | Komolyzene videók
Munkácsy ezen alkotásai legfőképpen a drámai feszültségű jellem- és cselekményábrázolások folytán válhattak kiemelkedővé, és ma is ezek miatt hatnak ránk oly erősen. Munkácsy Mihály: Zálogház Négy nagy vászon áll egymással párbeszédben ebben a térben. Itt van egymással szemben a Zálogház és az Éjjeli csavargók, valamint a Siralomház és a Tépéscsinálók. Egy térben állnak előttünk a nagyváros szegényei, a kitaszított nyomorultak, a perifériára szorult betyárok, csavargók. E nagy vásznak között pedig néhány kisebb festmény próbálja oldani ezt a hatalmas feszültséget. A Zálogház két oldalán szereplő mű, egy figuratanulmány és a Persely előtt ugyan hasonlóan drámai, mint a középen álló festmény. Viszont a kiállítást nyitó Ásító inas t már annyiszor láttuk, hogy abban már a dráma mellett megcsillan némi derű is. A Leányka arcképe pedig azért lesz most annyira izgalmas, mert mellette ott áll Albert von Keller A kis párizsi című szalonzsánere. A két mű hasonlóan pszichologizáló szemléletű, a lélek történéseit mutatják.
Deák-Ébner Lajos (1850 - 1934) - híres magyar festő, grafikus
Járitz Józsa - artportal.hu
A Sz�kelyf�ldt�l a Dun�nt�lig szok�ss� v�lt az "Anna napok", ill. "Anna b�l" megtart�sa. Eml�tett�k az arat�s kezdet�n szok�sos foh�szokat. Jelent�s�get tulajdon�tottak az els� k�v�nek, az els� learatott b�zasz�laknak. Ebb�l a baromfinak adtak term�kenys�gvar�zsl� c�llal. Betegs�gelh�r�t� szerepe is volt: az arat� a derek�ra k�t�tte, hogy ne f�jduljon meg a munk�t�l. Az arat�kat els�k�nt megl�togat� gazd�t vagy csal�dtagj�t megk�t�zt�k, s csak akkor engedt�k szabadon, ha borral vagy p�nzzel kiv�ltotta mag�t. F�k�nt az uradalmakban, vagy ahol nagyobb sz�m� arat� dolgozott, az arat�s sz�neteiben k�l�nf�le maszkos j�t�kokkal sz�rakoztatt�k egym�st, pl. �lesk�v�, halottas jelenet, a marokszed�k b�cs�ja, medvet�ncoltat�s ker�lt bemutat�sra. A legt�bb hagyom�ny az arat�s v�g�hez kapcsol�dott. Egy kis darabon talpon hagyt�k a gabon�t, hogy j�v�re is j� term�s legyen. Vagy pedig "a madaraknak �s a szeg�nyleg�nyeknek hagyt�k" - ahogy pl. G�m�rben mondt�k. Az utols� k�v�hez is k�l�nf�le hiedelmek kapcsol�dtak, ebb�l k�sz�lt az arat�koszor�.
"ÓH, TIHANNAK RIJJADÓ LEÁNYA! SZÁLLJ KI SZENT HEGYED KÖZŰL. " (Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi ekhóhoz) A félszigetet az ősidőktől fogva lakják, jelentős római maradványokat is feltártak, valamint egy jól kiépített földvár maradványait is megtalálták itt. A félsziget legkiemelkedőbb pontjára I. András (Endre) által alapított bencés apátság által épített templom került, amelynek megvan az alapítólevele is. A templomot Szent Ányos és a Szent Szűz tiszteletére szentelték fel. I. Andrást az altemplomban temették el. Ez az egyetlen része a templomnak és a hozzá kapcsolódó kolostornak, amely megmaradt a román-kori épületegyüttesből. A kolostor az Árpád-korban hiteles helyként (is) működött, vagyis oklevelek kiállítására feljogosított hely volt. A bencések a török hódoltság alatt is itt maradtak, bár a templom és környezete végvárnak számított, így a törökök sokszor próbálták meg elfoglalni, azonban mindannyiszor sikertelenek voltak ezek a kísérletek. 1683-ban egy tűzvész végzett komoly pusztítást Tihanyban.